Szerző Téma: Dorn Főparancsnok  (Megtekintve 345 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Dorn Főparancsnok

  • Vendég
Dorn Főparancsnok
« Dátum: 2016.03.25. 00:09:03 »
DORN FŐPARANCSNOK



Felhívás

Az alant leírtak csak részét képezik a Trial-i Flotta történetének. A teljes képhez ajánlott elolvasni Amira Priméra történetét is. Amira Priméra és Dorn Főparancsnok előtörténetei együtt alkotnak egy egészet, ezért csak mindkettő elolvasása után érdemes véleményezni őket.


Adatlap


Név: Dorn

Faj: Lidérc
Kor: 10.000
Rang: A Trial-i Priméra Főparancsnoka

Szem: Zöld
Haj: Hátközépig érő, egyenes, hófehér
Bőr: Enyhén sárgás-zöld
Magasság: 196 cm.
Súly: 98 kg.
Alkat: Izmos.

Tudás/tapasztalat: Tízezer évnyi harci és élettapasztalat. Kiemelkedő vezetői képesség és stratégiai érzék. Lidérc technológia magas fokú ismerete. Alterran nyelv és technológia alapfokú ismerete. A Pegazus galaxis csillagtérképének hibátlan ismerete.



Előtörténet

Királynőm egy kisebb, peremvidéki szövetség Primérájának utódja. Még az Alteran-Lidérc háború elején lett a Szövetéség tagja, és már a kezdet kezdetén engem nevezett ki Főparancsnokának. Kaptárhajónk mellé két cirkálót kaptunk a Primérától. Az egyiket Királynőm. Jutalmul, amiért egy Alteranokotól nyüzsgő galaxisban képes volt megépíteni a saját kaptárhajóját és elnyerni a jogot a szövetségi tagságra. A másikat én. Mert én voltam az első lidérc, aki nem túlerővel, hanem rögtönzött stratégiával, - az Alteranok akkor még erős önbizalmára alapozva -, győzött le egy Alteran hadihajót, még a Háború derekán.

A Priméra szinte soha nem engedett a saját flottája közelébe idegen kaptárhajókat. Ha a Szövetsége egyik tagjával akart beszélni, akkor a színe elé hívatott királynőnek, - közöttük Királynőmnek is, ha épp rajta volt a sor, - egy szál követségi hajóval kellett elhagynia a kaptárhajóját. A csillagkapu-hálózaton át kellett megjelennie a Priméra által előzetesen kijelölt találkozási ponton. Ám még ott sem a Priméra, hanem csak egy általa előre küldött dárda várta. Ez a dárda kalauzolta végül az érkező királynő követségi hajóját a Priméra flottájához.
Magam szoktam vezetni a követségi hajót, mikor Királynőm a Priméra színe elé indul. Ám az Alteranok elleni háború utolsó éveiben a találkozási ponton a Priméra dárdája helyett, a Jaren Kapitány parancsnoksága alatt álló Triangulum várt ránk. Királynőmet és engem is élve kaptak el. Tizenkét órányi fogságom alatt Jaren Kapitány több dolgot is elárult nekem. Igazából szerencséjük volt, mert a Triangulum meghibásodása miatt végeztek kényszerleszállást azon a bolygón. Nem számítottak rá, hogy lehetőségük adódik élve elfogni egy lidérc királynőt. Míg engem egy cellába zártak, Királynőmet állítólag rákötötték egy emlékmásoló berendezésre. Ez kimásolja a rá kötött személy emlékeit a Triangulum adatbázisába. Ennek azonban mellékhatása is van, a gépre kötött személy az eljárás végére teljesen elhülyül.
A Primérának természetesen feltűnt, hogy a várt királynő, azaz Királynőm nem érkezett meg. A teljes flottájával ment ellenőrizni a találkozási pontot, és megtalálta a Triangulumot. Nem mert vele csatába bonyolódni, ám kikövetelte Jaren Kapitánytól a szabadon engedésünket. Legfőképp ez volt az a momentum, ami elaltatta a gyanakvásomat. Mert az emlékkinyerő gép már órákkal a Priméra érkezése előtt ismertette az alteranokkal a Priméra szokatlan kapcsolattartási módszereit. Ebből tudniuk kellett, hogy a követségi hajó fedélzetén mi is épp a Primérához igyekeztünk. Mivel nem érkeztünk meg, a Priméra keresni fog minket. Azaz bármely pillanatban ott teremhet egy lidérc flotta. Tudták is, ám még is maradtak, mert a hajójuk állapota nem tette lehetővé a távozást. Bárhogy forgattam magamban a dolgot, egy rajtaütést nem lehet mozgásképtelen űrhajóval kivitelezni. Ha meg mozgásképes lett volna a hajójuk, eszük ágában sem lett volna megvárni a Priméra flottáját.

Ez az eset volt az oka, hogy onnantól kezdve még a Primérával való találkozók előtt is megraktam a követségi hajó életraktárát harcosokkal és két-három vezérkari taggal. S csak ezek után lépett az életraktár tartalmáról mit sem sejtő Királynőm a Primérához induló Követségi hajó fedélzetére.
Királynőmben a Triangulumon eltöltött tizenkét óra alatt mélyreható változások mentek végbe, amik idővel egyre jobban kibontakoztak. Erő helyett valami egészen más sugárzott belőle, amit nem értettünk. Eleinte magam is gyakran elbizonytalanodtam, hogy Királynőm képes lesz e ismét megfelelni a trón, a legénység és a Priméra elvárásainak. Még Atlantisz és ezzel együtt az Alteranok legyőzésének híre is lesújtóan hatott rá, a helyett hogy diadalérzettel töltötte volna el. Ám az évek múlásával és főképp az Alteranok elleni háború megnyerése után Királynőm lassan kezdett ismét Uralkodni.
Egyik pillanatról a másikra eszébe jutott egy koordináta. Egy Alteranok és Lidércek között lezajlott csata egykori helyszíne, ahol úgy gondolta találni fogunk egy viszonylag ép cirkálót. Igaza lett. Ekkor vált világossá előttem, hogy az a gép talán nem csak elvett emlékeket Királynőmtől, de közben Királynőmnek is volt lehetősége valamilyen formában átkutatni a Triangulum adatbázisának legalább egy részét.
Nem sokkal ez után saját territóriumot is kaptunk a Szövetségen belül. Királynőm szívós tárgyalásainak köszönhetően egy méretben és élelemforrásban sokkal nagyobbat, mint amit a Flottánk ereje indokolt volna. A territórium közepén egy három csillagból, egy bolygóból és két aszteroida övből álló csillagrendszer található. Ez, az adatbázisban Trial néven szereplő csillagrendszer lett végül Királynőm székhelye. E-miatt hivatkoznak rá mindig a Trial-i Királynőként, aki a Trial-i Flotta uralkodója.
Ez a Flotta pedig Királynőm diplomáciai érzékének, és ebből fakadóan egy határvita békés rendezésének köszönhetően hamarosan egy negyedik, Alku keretében kapott Cirkálóval bővült. Nem sokkal ez után pedig egy ötödik, Hadizsákmány cirkálóval. Távollétemben fosztogatók érkeztek, akik ellen a csatát Királynőm személyesen vezette. Olyan meggyőző fölénnyel nyert, hogy a fosztogatni érkező flotta egyetlen megmaradt hajója, - egy cirkáló -,  teljes legénységgel együtt behódolt Királynőmnek.

Távollétem oka egy felderítő út volt. Királynőm már a háború után rendszeresen küldött el engem egy cirkáló fedélzetén általa kijelölt útvonalak feltérképezésére. Egyik ilyen utamon, - alig négyszázötven évvel Atlantisz legyőzése után -, egy elég agresszív kaptárhajóba botlottam. A kaptár minden előjel nélkül tüzet nyitott a cirkálónkra és majdnem meg is semmisítette. A hely ahol az eset történt, nem tartozott egyetlen királynő területéhez sem. Közel-távol semmi értékes nem volt a környéken. Ennek fényében kilövettem egy subtér nyomkövetőt a kaptárra, majd elmenekültünk. Folytattuk a felderítést, közben a nyomkövető segítségével kiismertem a támadó kaptár mozgását. Keresett valamit azon a környéken. Erre alapozva egy aknamezőt készítettünk a kaptár útjába, amibe a hipertérből kilépve egyenesen beleszaladt. Az aknák több tucatnyi, dárdák számára is elég nagy léket robbantottak a kaptár burkolatába. Mire az ellenség felfogta, hogy megtámadták őket, addigra a cirkálónk már a kaptár mellett volt. A fedélzetén hozott dárdák pedig harcosokkal megrakva már a kaptár belsejében repültek. Magam vezettem az akciót. Rajunk élén könnyűszerrel törtem keresztül a felkészületlen ellenségen és értem el a kaptárhajó tróntermét, ahol a királynővel együtt mindenkit összeszedtem. Az ellenség megadta magát és követte a parancsaimat. A rostává lyuggatott kaptárhajót egyenesen a Trialhoz vezényeltem. Királynőm telepatikusan kivallatta, majd kivégezte a foglyot. Ezután a trónterembe hívatott. Tájékoztatott, hogy a sejtésem beigazolódott. Az a királynő tényleg keresett azon a környéken valamit. Azt sem titkolta, hogy vannak a Triangulum adatbázisából származó információi egy titokzatos építmény hozzávetőleges helyéről azon a környéken.
Ez után átmentünk a másik kaptárhajóra, ahol Királynőm rövid úton elérte, hogy az immáron királynő nélkül maradt kaptár teljes legénysége behódoljon neki.

Hamar megtaláltuk a titokzatos építményt. Nagy megelégedettségünkre egy lidérc hajókra tervezett gyártócsarnokot és ennek kiszolgáló infrastruktúráját.
A Flotta ketté oszlott. Kisebbik része az én vezetésemmel az Űrhajógyárat üzemeltette. A nagyobbik része Királynőm irányításával a territóriumot őrizte, és ezzel párhuzamosan energiaforrások után kutatott.
Királynőm az energiaforrások mellett egy emberi kémhálózatra is szert tett. Az alacsony lélekszámú civilizáció egy Jareon néven ismert, csillagkapuval is rendelkező bolygón élt. A Szövetség territóriumától távol. A galaxis egy olyan részén, ahol úgy tudtuk semmiféle élet, sőt még kapu sincs. Királynőm védelmet ígért nekik, cserébe ők beszámoltak neki a halandók között keringő pletykákról. Ez megint egy olyan lépés volt Királynőmtől, amit a Triangulumi fogsága előtt egészen bizonyosan ostobaságnak tartott volna. Azonban a Jareon lakossága által gyűjtött pletykák nem egy esetben bizonyultak kiindulópontként egy energiaforráshoz, vagy épp egy stratégiai fontosságú információhoz. A Jareon népe rendszeresen beszámolt olyan eseményekről, legendákról, helyszínekről és egyebekről, amik normál esetben soha nem juthattak volna egy lidérc fülébe. Királynőmnek pedig innentől nem volt más dolga, mint kihüvelyezni az információkat ezen beszámolókból és utánajárni a mögöttes tartalmuknak. Megdöbbentő mértékben növekedett meg ez által a talált energiaforrások mennyisége.
Bár mindennek ellenére eleinte azt hittem, hogy Királynőm tulajdonképp csak egy más módját választotta a Jareoniak ínséges időkre való tartalékolásának. Ám Királynőm minden körülmények között tartotta a Jareonnak adott szavát. Kemény büntetésben részesítette még azt is, aki akár csak felvetette, oldjuk fel azon a bolygón az aratás-zárlatot. Még csak erőszakot sem alkalmazhattunk soha annak a népnek a tagjaival szemben. Bár erre soha nem is volt igazán szükség. Az idő múlásával a Jareon lakossága is érezni kezdte mennyire komolyan gondolja Királynőm az ő védelmüket. Lassan bízni kezdtek benne. Királynőm képes volt valódi biztonságot és biztonságérzetet nyújtani egy elektromosságot sem ismerő emberi civilizációnak, egy emberevő ragadozóktól nyüzsgő galaxisban.

A Űrhajógyárban két hajót készítettünk. Tesztüzemként egy cirkálót, majd élesben egy kaptárhajót. Ehhez természetesen szükséges volt a legénység bővítése. Királynőm a hajók készítésével párhuzamosan újabb legénységi tagokat hívott életre.
Már a második kaptárhajót építettük a Létesítményben, mikor egy másik lidérc királynő is rátalált. A kaptár még közel sem volt teljesen kész, ráadásul a Flotta nagyobbik fele a territóriumot őrizte. Mindössze egyetlen cirkálóval volt több hajóm a szokottnál. Királynőm azzal érkezett, hogy átadja az ellátmányt és főképp, hogy személyesen győződjön meg az épülő kaptár állapotáról. A rajtunk ütő ellenség azonban kétszeres túlerőben volt a mi jelenlévő erőinkhez képest. Természetes módon nem akartak szemtanúkat hagyni. Így bár Királynőm váltott pár szót az érkező királynővel, mind tudtuk, hogy ebből csata lesz. Hogy mentsem a menthetőt, végül a még el sem készült kaptárat küldtem be távirányítással az ellenséges flotta közepébe, egy nagy erejű robbanószerkezettel a fedélzetén. A terv működött. Mi csak néhány dárdát vesztettünk a csata alatt. Az ellenséges flottából meg mindössze három cirkáló maradt. Királynőm pedig ismét szóba állt az ellenséggel. Akkor már csak egy cirkálóparancsnokkal kellett egyezkednie, mivel az ellenség felsőbb vezetői a királynőjükkel és a kaptáraikkal együtt pusztultak el. Már meg sem lepődtem rajta, hogy királynőm ezeknek a lidérceknek is felajánlotta a Flottához csatlakozás lehetőségét. Akik végül el is fogadták azt.
A teljes megelégedettségre még sem volt okom. A félig elkészült negyedik kaptáram robbanásában megsemmisült összes hajó minden törmeléke az Űrhajógyárra zuhant és megsemmisítette azt. Ismét tapasztalhattam Királynőm uralkodói stílusának másságát. Egy átlag lidérc királynő aligha nézte volna el nekem komolyabb büntetés nélkül a Létesítmény elvesztését. Királynőm azonban figyelembe vette a körülményeket is, és meg volt elégedve a kétszeres túlerő legyőzésével. Annál is inkább, mert jóformán nem voltak veszteségeink. Ez fontosabb volt Királynőmnek, mint az Űrhajógyár. Számára valamiért értékes volt a Flotta legénységének élete. Minden egyes tagé. Számomra érthetetlen módon pedig ez is nagyban hozzájárult Királynőm mérhetetlen tekintélyéhez.

Ezek után évezredekig stagnáltunk. Az újabb kihívás csak negyvenkét évszázaddal az Alteran-Lidérc háború után érkezett. Fosztogatók jelentek meg a Trial-i territóriumon. Megöltek mindenkit a legdúsabb vadászmezőink népességéből, hogy meggyengítsenek minket. Nem az élelem kellett nekik, hanem a Territórium és a Flotta. Királynőm bármennyire is diplomatikusan szerette elsimítani a nézeteltéréseket más lidércekkel, a fosztogatóknak ritkán kegyelmezett. Ezt az esetet pedig különösen elrettentő erővel akarta megtorolni.
A teljes Flottával indultunk útnak a Fosztogató királynő elpusztítására. Odafelé a területszomszédjával is találkoztunk. Csak egy kaptára volt. Nem vele volt dolgunk, békén hagyott minket. Hamarosan megtaláltuk az igazi célpontot, a Fosztogató flottát. A kiegyenlített csata közben betoppant az egykaptáras Szomszédkirálynő is. Ő sem volt jó viszonyban a Fosztogató flotta királynőjével. Ebből kifolyólag szívesen ajánlotta fel Királynőmnek a segítségét. Persze nem ingyen. Részt akart a nyereségből. Királynőm végül kialkudta, hogy a Szomszédkirálynő a parancsnokságomra bízza a saját, egyetlen kaptárhajóját. Bár ideiglenes szövetségeseink láthatóan kezdők voltak a csatatéren, segítségükkel minden esélyünk megvolt a csata fölényes, részünkről gyakorlatilag veszteségmentes megnyerésére.
Ám az ellenség is kapott erősítést, és így már ők számítottak esélyesebbnek. De a két ellenséges flotta koránt sem volt olyan összehangolt, mint a Trial-i flotta és a Szomszéd királynő kaptára. Könnyű volt rájönnöm, hogy a Fosztogató királynő és a megsegítésére érkezett Erősítés királynő között koránt sem egyértelmű a hierarchia. Mindkét ellenséges királynő a saját elképzelései szerint harcolt. Az együttműködés legkisebb jele nélkül. Igazából nem egyetlen nagy flotta ellen harcoltam, hanem két kisebb ellen, csak épp szimultán. Ezért aztán az első adandó alkalmat kihasználva borzalmas káoszt teremtettem a csatamezőn. A két külön ellenséges flotta hadmozdulatait egymás ellen használtam ki, így zavarták egymás manővereit. S miközben a két ellenséges királynő egymással veszekedett a hierarchián, végül a flottájukból egy-egy kaptár összeütközött. A robbanásban több másik hajójuk is megsérült és mindez egyértelműen a mi javunkra billentette a csatát.
A csata után ismét Királynőmön volt a sor, hogy előnyt kovácsoljon a győzelmünkből. Bár Királynőm nem ölni ment a Fosztogató királynő főkaptárára, végül a Fosztogató királynő és az Erősítés királynő is meghaltak, a Főparancsnokaikkal együtt. A Szomszédkirálynő, az ellenséges flottákból kapott egy kaptárhajót meg egy cirkálót a korábbi, Királynőmmel kötött alku értelmében. Ezután elégedetten visszatért a saját territóriumára.
Nem sokkal ez után a csata helyszínére érkezett a Priméra is, a Szövetségi Flotta élén. Királynőm rövid tárgyalás után mindkettejük számára hasznos megállapodást kötött vele. Megtartottuk a két ellenséges királynő két főkaptárát és felderítettük az ellopott élelem rejtekhelyét. Öt kaptárhajóval, kilenc cirkálóval, négy, élelemmel teljesen feltöltött ellátóhajóval és a tökéletesen elvégzett munka tudatával térhettünk vissza a Trialhoz.

Az a csata megmutatta az egység igazi erejét. Olyan csatában győztünk szinte veszteségek nélkül, ahol a papírforma alapján esélyünk sem lett volna. Addig is tudtam, hogy az együttműködés növeli a hatékonyságot. De sosem jutott volna eszembe, hogy ekkora mértékben képes befolyásolni egy csatát.
Az után a csata után vetődött fel bennem először az egész lidérc faj egyetlen szövetséggé egyesülésének gondolata. Mert szánalmasnak láttam, ahogy saját magát gyalázza meg minden egyes belső harc alkalmával. Erőforrásokért, territóriumért és egyéb efféle ostobaságokért pazaroljuk el a hatalmunk és alacsonyítjuk le magunkat bármilyen mélyre.

S hogy milyen mélyre, arra az Alteranok legyőzése után ötvennégy évszázaddal még a Fosztogató és az Erősítés királynők összeesküvésétől is ocsmányabb példát kaptunk.
Ez az eseménysor is egy rutinlátogatásnak indult a Priméránál. Ahol egyenesen belesétáltunk a Priméra csapdájába. Erre már csak Királynőm telepatikus segélykérő üzenetéből jöttem rá, ami a Trónteremből érkezett. Gondolkodás nélkül szálltam fel a Követéségi hajóval és lőttem szét a Priméra főkaptárának hangárát a belsőbb részektől elválasztó falszakaszt. Mire az immáron ellenség észrevette, hogy nem vagyok a helyemen, addigra én már a kaptár egyik tágas folyosóján repültem a követségi hajóval. Három néptelen ponton leraktam a követségi hajó életraktárában tárolt harcosokat. Élükön egy-egy Vezérkari taggal. Telepatikusan eligazítottam őket, aztán magamra vontam az ellenség figyelmét. Célt értem. Míg a Priméra legénysége engem hajszolt, addig a csapataim közül kettő észrevétlenül elérte a Priméra tróntermét és foglyul ejtette a Primérát. Ekkor az ellenség természetesen feladta az üldözésemet és szabadon bemehettem a Trónterembe magam is. Meglepetésemre a Primérán és Királynőmön kívül, egy harmadik királynő is volt ott. A csapataim érkezésekor ez a királynő épp Királynőmmel harcolt, így az Alku Cirkálóparancsnoka azonnal kiiktatta. Ahogy a harmadik csapatomnak, úgy ennek a harmadik királynőnek is már csak a hulláját láttam.
Utóbb kiderült, hogy ez a királynő, - a Szövetség egyik tagja -, uszította ellenünk a Primérát. Elhitette vele, hogy a Priméra bizalmatlansága a Szövetség többi királynője felé jogos és a Trial-i Királynő a legveszélyesebb közülük. Az áruló királynő egyszerűen csak meg akarta szerezni a Trial-i territóriumot. Évezredek alatt sem fogadta el, hogy a háború után nem ő kapta meg. S nem mellesleg a Trial-i Flottából is egész biztos kapott volna a Primérától néhány hajót, ha sikerül Királynőmre bizonyítania az árulás vádját.
Királynőm soha nem törekedett a Priméra trónjára, ám ezt a Priméra még az áruló szövetségi tag halála után sem hitte el. A Királynőm és a Priméra között kialakult telepatikus párbajban a Priméra elpusztult. Királynőm számára ez a győzelem egyben a Priméra trónját is jelentette. Nem mellesleg ezzel a győzelemmel a Priméra Főparancsnokának csodálatát is kivívta. Aki királynője már nem lévén, önként hódolt be a Primérai poszt várományosának.
Királynőm első intézkedése Priméraként az én kinevezésem volt a Szövetségi haderő élére. Következő lépésként pedig szétosztotta a Priméra és az áruló szövetségi tag királynő nélkül maradt flottáinak a nagy részét a Szövetség megmaradt tagjai között. A két flotta összesen hét kaptárhajójából és tizenkilenc cirkálójából a Trial-i Flottához mindössze a Priméra Főkaptára és hat cirkálója, a teljes Vezérkara és egy kaptárhajó legénységére elegendő lidérc csatlakozott. A territóriumokkal már nem volt ilyen bőkezű, de a Szövetség tagjai így is jól jártak.
Az új poszt számomra is új perspektívákat jelentett, de a régiek alapvetően nem változtak. A trónteremben kivégzett szövetségi tag árulása végképp bebizonyította számomra, mennyire ostoba és nevetséges a túlélésért vívott büszke harcnak beállított, egymás közötti kicsinyes viszálykodásunk.
Az addigi évezredek során könnyen rájöttem, hogy Királynőm is hasonlóan gondolkodik mint én. Így bíztam benne, hogy immáron Trial-i Priméraként legalább a Szövetség tagjai számára kiutat mutat majd ebből az értelmetlen, a lidérc faj hatékonyságát és méltóságát megtipró versengésből.

A Trial-i Priméra hatalma elég gyorsan megszilárdult a Szövetségen belül. Királynőm ugyan is teljesen új, egyedi módon állt hozzá ehhez a poszthoz. Minket, a Trial-i Flotta Vezérkarát már az is lenyűgözött, hogy Királynőm néhány évszázad alatt teljesen a saját harcosaivá faragta a legyőzött flották neki behódolt tagjait. Akármennyien és bármiféle körülmények között is csatlakoztak a Flottához legyőzött flották legénységei, pár évszázad leforgása alatt ugyan úgy Királynőm hatása alá kerültek. Az idegen legénység integrálása a Flottába minden esetben tökéletes sikerrel zárult. Ez csak kisebb részben volt köszönhető a jövevény lidércek és az eredeti utódok vegyítésének. Legfőbb záloga ennek a sikernek maga Királynőm volt. Bíztunk az ítélőképességében és vakon követtük bárhová.
Priméraként ő nem tartott a saját Szövetsége királynőitől, hanem partnerként tekintett rájuk. Ahogy addig a Trial-i Flotta tagjainak élete számított neki, onnantól ugyan úgy a Trial-i Szövetség tagjainak életére is igyekezett legjobb tudása szerint vigyázni. S nem csak azért, mert ez érdekében állt. A Trial-i Priméra számára valóban fontos volt a Szövetség minden egyes tagjának boldogulása. Óvta, segítette és akár tanította is őket. Királynőm igazán a Vezérük lett. Én ezen már nem lepődtem meg. Sőt. A Flotta eredeti és jövevény lidérceinek egységbe kovácsolása, a Jareon emberi lakosságának feltétlen bizalma után tulajdonképp már elvártam Királynőmtől, hogy Priméraként kivívja a Szövetség többi lidérckirálynőjének a tiszteletét, elismerését, bizonyos szintű bizalmát és hűségét. Meg is tette. Nem erővel és félelemkeltéssel kormányzott. Hanem a belőle áradó Uralkodói fénnyel, azzal a titokzatos erővel, ami a Triangulum-i fogsága óta benne volt. Képes volt erős, jól szervezett és ami a legmeglepőbb, bizonyos fokig összetartó egységgé alakítani a Szövetséget, pár évszázad leforgása alatt.

Kétezer-háromszáz évvel a Priméra trónjára kerülése után még ennél is messzebb ment. Talált egy kiutat a lidércek számára egymás fejetlen és céltalan mészárlásából. Egy olyan globális terv alapötletét osztotta meg velem, és csak velem, ami nem csak a lidérc fajra, de alighanem az egész galaxisra elemi erejű változást hozna. A galaxis számára békét teremtene, ami magától értetődően engem nem igazán érdekel. Ám benne van a lehetőség, hogy siker esetén végre kialakulhatna egy erős, jól szervezett és szilárd központi hatalom a lidércek körében. Egy olyan centralizált vezetés, ami végre megszüntethetné az ostoba játszadozásokat egymás között és valódi, hasznos célok köré csoportosíthatná a lidérceket. Ám a terv tartalmazott egy olyan alapmomentumot is, amit eleinte nehéz volt elfogadnom. De az idő múlásával megbarátkoztam vele és kételyek nélkül álltam a terv és Királynőm mellé.



Az idő múlásával az egyensúly lassan megteremtődött a lidércek között. A galaxis lecsendesedett és évezredekig úgy is maradt. Én is sztázisba vonultam, amiből egy nap maga Királynőm keltett fel. A galaxis rendje megbolydult és Királynőm rám bízta, hogy derítsem fel ennek okát. Kiderült, hogy egy másik galaxisból keveredtek Atlantiszra emberek és úgy hírlett, hogy az ő anyabolygójuk egy minden képzeletet felülmúlóan dús vadászmező, a Föld.
Mivel minden lidérc felébredt a galaxisban, Királynőm elsődleges feladatának a Szövetség épségének biztosítását tartotta a várhatóan újra fellángoló territoriális harcokban. Még az új ellenség ellen sem szállt harcba. Utóbbit nem csak én és a Vezérkar, de az egész Szövetség gyávaságnak érezte. Harcolni akartak, ám egyik királynő sem merte megszegni a Priméra parancsát.
Az idő pedig ismét Királynőmet igazolta. Az újabb territoriális harcok lekötötték minden erőnket. A Szövetség négy királynője együttes erővel védte, nem csak a négy királynő territóriumát, de az Alapító Priméra és az őt felhergelő Lázító Királynő halálával gazdátlanul maradt területeket is (sem akartuk feladni-ez picit furán hangzik nekem). Királynőm szigora és következetessége pedig célt ért. Nem csak hajót nem vesztettünk a Nagy Ébredés utáni zűrzavaros egy-két évben, de a territóriumokat is sikerült nagyjából megvédenünk, mivel a Priméra egyetlen szavára azonnal, bármikor hadrendbe állt a teljes Szövetség.
De a Nagy Ébredés csak a kezdet volt. A halandók elkaptak egy lidércet, aki végül félig emberként, félig lidércként, valamiféle hibridként szökött meg tőlük. Michael-nak nevezték el és rengeteg bajt okozott. Kémkedtünk utána. Magam is beosontam egy laborjába információt gyűjteni. Sajnos annál a labornál rajtunk ütött és megsemmisítette a cirkálónkat. Engem élve kapott el és beoltott valami szerrel. Királynőm élete kockáztatásával szabadított ki, ami megdöbbentett és elgondolkodtatott. Ám vitathatatlanul egy egészen új módon kapcsolt Királynőmhöz.

Ez a kapocs pedig a Jareonon nagyon komoly próbát állt ki. Michael belém oltott széruma megrendítette az egészségem, amin a táplálkozás sem segített. Végül Királynőmmel ketten, kíséret nélkül szálltunk fel egy cirkálóra és egyenesen a Jareonra mentünk. Azon a bolygón, ott a cirkálóban éltem át életem legsötétebb időszakát. Időérzékemet, fizikai erőmet elvesztve, görcsök és fájdalmak között vergődtem egy asztalhoz szíjazva, miközben egyre kevesebb volt a tiszta pillanatom. Perlekedtem a szíjaimmal, üvöltöztem a lázálmaimban megjelenő Michael-lel. Az őrület határán már a józan eszem reményét is megtanultam értékelni. Maradéktalanul átérezhettem miért értékelik olyan nagyra a halandók a Reményt. Ám az állapotom nem javult és egyre kevésbé érdekelt a saját sorsom. Királynőmet akartam megfejteni. A belőle áradó titokzatos erőt, ami ott a Jareon-on egyre fényesebben ragyogott elő az Uralkodói álarc mögül. Mivel másra úgy sem voltam használható, rengeteget gondolkodtam ezen. Már évezredek óta gondolkodtam rajta. De a szer miatti lassú, visszafordíthatatlannak tűnő leépülés, és az ezzel járó új szemszög kellett hozzá, hogy megértsem. Királynőm titokzatos fényét az érzelmei adták.
Akkor értettem meg, hogy az érzelmek nem gyengeségek. Ugyan a legegyszerűbb problémákat is megbonyolíthatják, ám még is,  az így nyert látásmód stratégiai fontosságú lehet. Ez vitathatatlanul bebizonyosodott az elmúlt tízezer évben. Hisz Királynőm éles helyzetekben általában teljesen másképp cselekedett, mint ahogy az egy átlag lidérc királynőtől elvárható lett volna. Jó példa volt erre a Jareon népességének védelme, a legénység életének óvása, a Szövetség többi királynőjének lehetőségek szerinti megsegítése, az Atlantisszal való harc elkerülése és még sorolhatnám. Egyik esetben sem a várt módon cselekedett, és az idő minden esetben őt igazolta.
De ez nem magyarázta, hogy Királynőm ott a Jareon-on miért mutatta ki előttem az érzelmeit.
Magam sem akartam elhinni, de Királynőm egész ottani viselkedéséből, magatartásából és főleg a belőle áradó aggodalomból arra következtettem, hogy Királynőm kötődik hozzám. Ezt támasztotta alá az élete kockáztatása is a kiszabadításomkor.
Azon az asztalon fekve sok újdonságra jöttem rá és a látásmódom is kitágult. Már képes voltam átlátni Királynőm Uralkodói fátylának maradékán és egy életre megváltoztatott az, amit ott láttam. A mögött a fátyol mögött a Barátom lakott. Szinte megrémített ez a felfedezés. Ám rá kellett jönnöm, hogy a Királynőm iránt érzett tiszteletem, bizalmam, hálám, féltésem, kötelességtudatom, hűségem, a rá való büszkeségem, a hitem benne és a többi ilyen kapocs, megerősítve a tízezer évnyi közös küzdelemmel a túlélésért, bennem is barátsággá érlelődött Királynőm iránt. S onnantól már tudtam, hogy Királynőm talpra állít.
Úgy is lett, bár előtte még emberré kellett válnom. Mert Michael szere hibriddé próbált alakítani, ám e helyett alighanem megölt volna. Királynőm csak úgy volt képes éleben tartani engem, hogy tovább lendítette a Michael szere által megkezdett átalakítási folyamatot és teljesen emberré változtatott. Ezt már nem a Cirkálón, hanem egy pár nappal korábban talált Alteran kutatólaborban vitte véghez. Csak nyomokban maradt bennem egy dárda irányításához és telepátiához elégséges lidérc gén. Ám én már annak is örültem, hogy végre ismét van erőm egyáltalán járni. A Jareon-ra leszállt cirkálón végig szenvedett napok után már az emberi test is igazi adománynak tűnt. Eleinte még kénytelen voltam napirendre térni olyan emberi hibák felett, mint a fáradékonyság, fizikai gyengeség, a táplálkozás gyakori szükségessége és sok egyéb, a lidérc testre nem jellemző hátrány.
Királynőm, hogy nyugodtan dolgozhasson a visszaalakításom folyamatának elméletén, elküldött engem a Jareon fővárosába körülnézni. Emberi testben a sok emberi hátrány mellett egy érdekes újdonsággal, a kíváncsisággal is meg kellett küzdenem. Érdekelt milyen lehet halandóként létezni a többi halandó között. Főparancsnokként pedig bizonyosra vettem, hogy ebből a felfedezőútból is tanulhatok valamit, ami által később könnyebb lesz modelleznem az emberi gondolkodásmódot és amit később szükség esetén felhasználhatok az Atlantiszra betámolygott halandók ellen. Tanulságos út volt, mert életemben először engedtem, hogy az események irányítsanak engem a helyett, - hogy mint rendesen -, én irányítsam az eseményeket. Ez által olyan, a halandók számára mindennapos helyzetekbe kerültem, amik lidércként nekem teljesen idegenek voltak.
A Jareon népe között a lidércek sem számítottak tabu témának és mivel engem is helyi lakosnak hittek, velem is sok gondolatukat megosztották. Főképp Királynőmmel kapcsolatban. Ezek a gondolatok pedig végképp segítettek megérteni Királynőm céljait és értékrendjét. Ám mindkettő túlságosan is különbözött attól, ami egy átlagos lidérc királynőnél megszokott. Nem csodálkoztam ezen, Királynőm nem volt átlagos lidérc királynő. Már csak azt nem értettem mitől lett ennyire különböző, mint a többiek.

Erre végül ő maga adott választ, már a lidérccé alakításom után. Királynőm visszaadta az eredeti testem, ami tovább erősítette az engem hozzá kötő kapcsokat. Főparancsnokként és Barátként is köszönetet mondtam ezért neki. Ő pedig mint Főparancsnokot és mint Barátot avatott a bizalmába. Elárulta nekem a valódi kilétét. Királynőm ugyan is nem az a királynő, aki a Főkaptár és a legénység megalkotásával tízezer évvel ezelőtt jogot nyert a Szövetségi tagságra. Az a királynő a Triangulumon elpusztult, mi pedig egy kémet, egy évekig erre képzett Alterant kaptunk helyette. Akit eredetileg nem végleges ott maradásra szántak, ám Atlantisz legyőzése után már nem volt hová hazamennie. Jobb híján ott maradt közöttünk. Mi pedig mit sem tudva erről, gyakorlatilag új szintre emeltük a megkezdett kiképzését és végül mi magunk emeltük Őt trónra.
Voltam annyira gyakorlatias, hogy elismerjem az érdemeit. Tízezer éves uralkodása alatt megtöbbszörözte a Flottát és eggyé kovácsolta a Szövetséget. Természetesen már értettem, mitől különbözik annyira a többi lidérc királynőtől. Ám egy percig sem kételkedhettem benne, hogy az évezredek alatt ő maga is Királynő lett. Órákig gondolkodtam rajta, hogy ezek után még is ki ő. Nem csak a saját, de a vezérkarom minden tagjának észjárása alapján megválaszoltam ezt a kérdést. Végül arra jutottam, hogy ő a Királynőm, és van olyan rátermett uralkodó, hogy szemet hunyjak a származása és a céljai szokatlansága felett. Annál is inkább, mert a céljaiban láttam a hasznot a lidércek számára is. Legfőképpen pedig azért, mert kérdésemre ő maga is mindenek felett a Trial-i Primérának vallotta magát. Hittem neki, mert az addigi tízezer év során kialakult kölcsönös tisztelet, bizalom, elismerés és az ezekből táplálkozó megkérdőjelezhetetlen barátságunk egy szemernyi kétséget sem hagyott a szavai őszintesége felől. Bár a barátság és a többi érzelem semmilyen mértékben nem volt szempont abban a döntésben. Mégis kellettek hozzá, hogy meglássam, megértsem és elhiggyem azokat az észérveket, melyek alapján a hideg logika ítéletet mondott Királynőm felett. Ezzel az ítélettel a saját utamat is megválasztottam, önmagamat véglegesen Királynőmhöz láncoltam. Nem volt okom másképp tenni, hisz van olyan rátermett uralkodó mint bármely másik lidérc királynő. E-mellett ő maga is már régen megválasztotta a saját útját, amit ha végig jár, az hasznára lesz az egész lidérc fajnak.
Az addigi tízezer év alatt pedig épp eléggé hozzáláncolódtam Királynőmhöz, hogy a közöttünk kialakult barátságot az újonnan megtudottak fényében is egy megtörhetetlen és pótolhatatlan értéknek tekintsem.

A Jareon-on töltött bő három hét utáni események a világszemléletemen már nem változtattak, sőt alátámasztották a meglévőt. Atlantisz és a halandók újabb problémákat okoztak, mert a lidércek erejét lekötötték a belviszályok és nem volt egy erős központi lidérc hatalom, ami megfelelő flottát kiállítva elsöpörje őket. Bár igazság szerint, Királynőm lidérceket megreformáló tervének és annak legfőbb alapmomentumának fényében már Atlantiszban sem feltétlenül láttam ellenségeket. Ezzel nem voltam egyedül.
Híre kelt a galaxisban egy másik lidércnek is, aki hajlamos volt a saját érdekében együtt dolgozni az atlantisziakkal. A halandók Todd-ként hivatkoztak erre lidércre. Nekünk mindaddig nem volt vele dolgunk, míg a halandók bele nem kontárkodtak a még az Alteranok által létre hozott replikátorok programjába.
Vagy négy évvel a Nagy Ébredés után megjelent a Trial-nál egy replikátor flotta és csak két kaptárhajó elvesztése árán győztük le őket. Királynőm a csillagkapu hálózaton szétküldött dárdákkal azonnal tájékoztatni akarta a Szövetség tagjait a veszélyről, ám az egyik territóriumon az odaküldött dárda már csak roncsokat talált. A rajtunk ütő replikátor flotta a nyílt űrben ütött rajta a Szövetség egyik legkisebb flottáján és hírmondót sem hagyott belőle. Mi voltunk a következő célpontjuk, de itt már elbuktak.
Sejtettük, hogy több replikátorflotta is portyázik még galaxis-szerte. Így Királynőm Todd megkeresésekor hajlott rá, hogy a halandókkal közös akcióban végleg felszámoljuk a replikátor fenyegetést. Jó magam nem csak a replikátorveszély miatt támogattam az ötletet. Hanem mert az a csata jó alkalom volt az Atlantiszra betámolygott halandók erejének és harcmodorának feltérképezésére.

A replikátorok után vissza kellett térni a Michael nevű problémához. Már odáig ment, hogy felállított egy egész hibridhadsereget és a Hoff vírust is továbbfejlesztette. Az eredeti vírus ellen Királynőm megalkotta az ellenszert, ám az új vírus ellen erre nem maradt idő. A Nagy Ébredést is felülmúló módon lángoltak fel a lidércek közötti territoriális harcok, mivel a Michael általi szernek köszönhetően drasztikusan fogyni kezdtek a kockázat nélkül aratható vadászmezők. A Szövetség tagjai ez úttal már nem ágáltak Királynőm védekezésre felszólító parancsa ellen. Ám ez is csak a veszteségeink csökkentésére volt elég. A Trial-i Flotta ebben az időszakban egy kaptárhajót és két cirkálót vesztett, a Szövetség többi tagja pedig további négy kaptárhajót és tizenöt cirkálót. Ráadásul immár három halott királynő territóriumát kellett védenünk, ami csak részben sikerült.
Végül mindenki megkönnyebbülésére maguk az Atlantiszon élők végeztek Michael-lel.

Mindezek után jót tett a Szövetség hangulatának egy új tag csatlakozása. Szokott felderítőútjaim egyikén, egy ritkán látogatott térrészen a cirkáló érzékelői egy kaptárhajó gyenge vészjeleit fogták. A százhúsz évvel korábban a Virnum-ra zuhant hajón még életben volt a királynő, és Királynőmmel óhajtott tárgyalni. Királynőm trónterméből már mint a Trial-i Szövetség teljes jogú tagja lépett ki. Nem volt meglepő annak fényében, hogy nekünk sok volt az üres területünk, az ő szövetsége meg szétesett mialatt ő a bolygón vesztegelt. Egyedül a négy cirkálója maradt meg, amit évszázadokkal korábban rejtett el az akkori területén. Olyan jól, hogy a terület jelenlegi ura sem találta meg. Így egyszerűen visszalophatta őket. Vele együtt a Trial-i Szövetség öt királynője, tizenegy kaptárhajó és negyvenegy cirkáló haderejét képes felvonultatni. Ezen belül a Trial-i Flotta három kaptárhajóból és tizenkét cirkálóból áll.

Miután a replikátorok által megölt Szövetségi tag egyik, a Trial-i territórium határától nem messze lévő bolygóját Priméraként a Trial-i territóriumhoz csatolta, Királynőm tulajdonába került a bolygó felszínére épített lidérc kutatólaboratórium is. Királynőm rengeteg időt töltött itt, ebből fakadóan én is. Ezen a bolygón, a kutatólabor mellett magasodó hegy tetején informáltam Atlantisz visszatéréséről is, miután a Város még a Virnum-i Királynő csatlakozása előtt időlegesen eltűnt a Pegazus galaxisból.
Sokszor jár ki arra hegyoromra és gyakran elkísérem. Általában nem csak mint Királynőmet, hanem mint egyetlen barátomat is. A Jareonon végleg megszilárdult barátságunkat azóta is pótolhatatlan értéknek tekintem. Ugyanakkor Főparancsokként is hű vagyok Királynőmhöz, mert tízezer évnyi eredményes Uralkodás tette méltóvá a Trónjára. Bár múltja és céljai sajátságosak, ereje és rátermettsége megkérdőjelezhetetlen. 
Főparancsokként és Barátként is törhetetlen kapcsok kötnek hozzá és én büszke vagyok erre. Ám én még mindig az a Főparancsnok vagyok, aki tízezer évvel ezelőtt egyetlen kaptárral győzött le egy Alteran hadihajót. S halálomig az is maradok.


Jellem

Hideg, merev, távolságtartó.
Egyetlen, bárki előtt szabadon használt nem parancsnoki megnyilvánulása egy elégedett mosoly, amely egy rögtönzött és a helyzetet az ő javára billentő cselekedetének előjele.
Van humora és lidérchez képest meglepően széles érzelmi skálán mozog. Mindezt azonban még a Vezérkar előtt is csak elvétve villantja meg. A Vezérkart és főleg annak eredeti tagjait bizonyos szinten bajtársainak tekinti és bízik a tudásukban. Ám céljaikban és szándékaikban már csak „hivatalból” sem. Ezért legtöbb esetben még velük is csak annyi információt közöl, ami a feladataik ellátásához szükséges.
Feltétel nélkül egyedül Királynőjében bízik. Ám még Királynőjének trónja előtt is elsősorban Főparancsnok és csak Amira őszinte mosolya és ehhez hasonló baráti megnyilvánulásai hozzák előtérbe Dornban a barátot. Egyetlen igazi barátja elől nem rejti el sem az érzelmeit, sem a véleményét.
Érzelmi világának sokrétűségét erénynek tartja és büszke az ez által szélesebbé vált látókörére. Ugyanakkor mint Főparancsnoknak, számára ez a szélesebb látókör és az érzelmek elemzése is csak egy eszköz a saját hatékonyságának növelésére. Dorn minden körülmények között elsősorban a Trial-i Szövetség vaskezű Főparancsnoka, akinek elsődleges feladata a Priméra védelme.











BŐVÍTMÉNYEK


A Trial csillagrendszer

A Trial-i Szövetség Primérájának székhelye. Három csillaga a Trial-1, Trial-2/a és Trial-2/b a Naphoz nagyjából hasonló, G2-típusú csillagok. A rendszer egyetlen bolygója a Latiron, egy Föld-szerű kőzetbolygó a Trial-1 lakható zónájában kering.
A Trial egy kozmikus ütközés eredménye. A Trial-1, annak nyolc bolygója és annak több mint félszáz holdja a Pegazus galaxis legöregebb rendszerei közé tartozott. A Trial-2/a és 2/b fiatal, szoros kettős csillagok, melyek bolygó és bármiféle egyéb kísérő nélkül keringtek egy közös tömegközéppont körül.


A két rendszer ütközésekor a Trial-1 és a Trial-2 csillagpár is új pályára állt. A Trial-1 magányos csillag egy nem túl távoli kettőst alkot a Trial-2 csillagpárral és közös tömegközéppont körül keringenek.


A Trial-1 bolygói közül mindössze a Latiron maradt meg. A másik hét bolygó és holdjaik  vagy ütközések, vagy az árapály-erők következtében megsemmisültek. Ezek maradványait a Trial-2 csillagpár fogta be. A törmelék azóta is aszteroidaövként a Trial-2 körül kering. A Latiron két holdját szintén széttépték az árapályerők, ezekből is aszteroidamező lett, mely a Latiron körül kering. Az aszteroidamezőn túl, a bolygótól távolabbi, geostacionárius pályán egy űrkapu is kíséri a rendszer egyetlen bolygóját.


A Trial csillagrendszer képe az űrből szemlélve.





A Trial-i Flotta hajói




Azonosító:  Főkaptár
Típus:  Kaptárhajó
Csatlakozás körülményei:  Ez volt az eredeti Királynő első hajója.
Szolgálati idő: Ez a hajó a Flotta alapja, az Alteran-Lidérc háború első évtizedétől szolgálja a Királynőt.
Bevetések:  Alteran rajtaütés. Fosztogatók likvidálása. Riválisok elleni csata. Replikátorok rajtaütése. Belháború. Ezen tartózkodik a Királynő, így a Flotta ezen tagját nem szívesen küldik csatába.
Tartózkodási hely: Trial
Állapot: 100%

Azonosító: Jutalom
Típus: Cirkáló
Csatlakozás körülményei: A Priméra jutalma a Flotta eredeti királynőjének, a Főkaptár sikeres megépítéséért.
Szolgálati idő: A Főkaptár megépítését követően, az Alteran-Lidérc háború első évtizedében csatlakozott végképp a Flottához
Bevetések: Alteran rajtaütés. Fosztogatók likvidálása, Űrhajógyári csata, Riválisok elleni csata, Replikátorok rajtaütése, Belháború .
Tartózkodási hely: Trial
Állapot: 100%


Azonosító: Veterán
Típus: Cirkáló
Csatlakozás körülményei: Az Amira  által megadott koordinátákon vesztegelt,  egy egykor ott zajlott Alterran-Lidérc ütközet egyetlen viszonylag épen maradt  hajójaként, legénység nélkül.
Szolgálati idő: Az Alterran-Lidérc háború végét követő első évtizedben csatlakozott a Flottához.
Bevetések:  Fosztogatók likvidálása. Riválisok elleni csata, Replikátorok rajtaütése, Belháború. Ezzel vitte Amira Dornt  a Jareonra miután Michael utóbbinak beadottegy retrovírust.
Tartózkodási hely: Trial
Állapot: 100%


Azonosító: Alku
Típus: Cirkáló
Csatlakozás körülményei: Amira alkudta ki legénység nélkül egy a Flotta territóriumának határán keringő jelentéktelen bolygóért cserébe.
Szolgálati idő: Az Alterran-Lidérc háború végét követő első évtizedben csatlakozott a Flottához.
Bevetések:  Fosztogatók likvidálása, Riválisok elleni csata, Replikátorok rajtaütése, Belháborúk
Tartózkodási hely: Trial
Állapot: 100%


Azonosító: Parancsnok
Típus: Kaptárhajó
Csatlakozás körülményei:  Dorn elrabolta a Kaptárhajó eredeti királynőjét és kivégezte az eredeti királynő parancsnokát. Az eredeti királynőt Amira telepatikus párbajban kivégezte, majd a Kaptárhajó legénységét maga mellé állította.
Szolgálati idő: Atlantisz legyőzése után négyszázszázötven évvel csatlakozott a Flottához.
Bevetések:  Az Első Dorn-hadművelet során a Trial-i Flotta ellen harcolt. Továbbiakban: Űrhajógyári csata, Riválisok elleni csata, Replikátorok rajtaütése, Replikátorok eltörlése, Belháborúk.
Tartózkodási hely: Trial
Állapot: 100%

Azonosító: Teszt
Típus: Cirkáló
Csatlakozás körülményei: Az Űrhajógyárban készítette a Flotta, saját használatra.
Szolgálati idő: Atlantisz legyőzése után négyszázötvenhárom évvel készült el és állt a Flotta kötelékébe.
Bevetések:  Űrhajógyári csata, Riválisok elleni csata, Replikátorok rajtaütése, Belháborúk.
Tartózkodási hely: Trial
Állapot: 100%

Azonosító: 17
Típus: Kaptárhajó
Csatlakozás körülményei:  Az Űrhajógyárban készítette a Flotta, saját használatra. Építési ideje tizenhét év volt.
Szolgálati idő: Atlantisz legyőzése után négyszázhetven évvel készült el és állt a Flotta kötelékébe.
Bevetések:  Riválisok elleni csata, Replikátorok rajtaütése, Replikátorok eltörlése, Belháborúk.
Tartózkodási hely: Trial
Állapot: 100%


Azonosító:  Alpha
Típus: Cirkáló
Csatlakozás körülményei:  Az Űrhajógyárért vívott ütközetben odaveszett a  Cirkáló legénységének királynője ezért a legénység csatlakozott a Flottához.
Szolgálati idő: Atlantisz legyőzése után négyszáznyolcvan évvel csatlakozott a Flottához.
Bevetések: Az Űrhajógyári csatában a Flotta ellen harcolt. Továbbiak: Riválisok elleni csata, Replikátorok rajtaütése, Belháborúk.
Tartózkodási hely: Trial
Állapot: 100%


Azonosító:  Beta
Típus: Cirkáló
Csatlakozás körülményei:  Az Űrhajógyárért vívott ütközetben odaveszett a  Cirkáló legénységének királynője ezért a legénység csatlakozott a Flottához.
Szolgálati idő: Atlantisz legyőzése után négyszáznyolcvan évvel csatlakozott a Flottához.
Bevetések: Az Űrhajógyári csatában a Flotta ellen harcolt. Továbbiak: Riválisok elleni csata, Replikátorok rajtaütése, Belháborúk.
Tartózkodási hely: Trial
Állapot: 100%


Azonosító:  Gamma
Típus: Cirkáló
Csatlakozás körülményei:  Az Űrhajógyárért vívott ütközetben odaveszett a  Cirkáló legénységének királynője ezért a legénység csatlakozott a Flottához.
Szolgálati idő: Atlantisz legyőzése után négyszáznyolcvan évvel csatlakozott a Flottához.
Bevetések: Az Űrhajógyári csatában a Flotta ellen harcolt. Továbbiak: Riválisok elleni csata, Replikátorok rajtaütése, Belháborúk.
Tartózkodási hely: Trial
Állapot: 100%


Azonosító:  P1
Típus: Cirkáló
Csatlakozás körülményei: A Priméra és a Lázító királynő halála után a flottáikat Amira elosztotta a Szövetség megmaradt tagjai között. A Triali Flottához a Priméra Főkaptára és hat cirkálója került.
Szolgálati idő: Atlantisz legyőzése után ötezer-négyszáz évvel csatlakozott a Flottához
Bevetések: Replikátorok rajtaütése, Belháborúk.
Tartózkodási hely: Trial
Állapot: 100%


Azonosító:  P2
Típus: Cirkáló
Csatlakozás körülményei: A Priméra és a Lázító királynő halála után a flottáikat Amira elosztotta a Szövetség megmaradt tagjai között. A Triali Flottához a Priméra Főkaptára és hat cirkálója került.
Szolgálati idő: Atlantisz legyőzése után ötezer-négyszáz évvel csatlakozott a Flottához
Bevetések: Replikátorok rajtaütése, Belháborúk.
Tartózkodási hely: Trial
Állapot: 100%


Azonosító:  P3
Típus: Cirkáló
Csatlakozás körülményei: A Priméra és a Lázító királynő halála után a flottáikat Amira elosztotta a Szövetség megmaradt tagjai között. A Triali Flottához a Priméra Főkaptára és hat cirkálója került.
Szolgálati idő: Atlantisz legyőzése után ötezer-négyszáz évvel csatlakozott a Flottához
Bevetések: Replikátorok rajtaütése, Belháborúk.
Tartózkodási hely: Trial
Állapot: 100%

Azonosító:  P5
Típus: Cirkáló
Csatlakozás körülményei: A Priméra és a Lázító királynő halála után a flottáikat Amira elosztotta a Szövetség megmaradt tagjai között. A Triali Flottához a Priméra Főkaptára és hat cirkálója került.
Szolgálati idő: Atlantisz legyőzése után ötezer-négyszáz évvel csatlakozott a Flottához
Bevetések: Replikátorok rajtaütése, Belháborúk.
Tartózkodási hely: Trial
Állapot: 100%


Azonosító:  P6
Típus: Cirkáló
Csatlakozás körülményei: A Priméra és a Lázító királynő halála után a flottáikat Amira elosztotta a Szövetség megmaradt tagjai között. A Triali Flottához a Priméra Főkaptára és hat cirkálója került.
Szolgálati idő: Atlantisz legyőzése után ötezer-négyszáz évvel csatlakozott a Flottához
Bevetések: Replikátorok rajtaütése, Belháborúk.
Tartózkodási hely: Trial
Állapot: 100%

Veszteséglista
Azonosító:  Trófea
Típus: Cirkáló
Csatlakozás körülményei:  A Priméra ajándékozta Dornnak, jutalmul egy Alteranok elleni példaértékű győzelemért.
Bevetések:  Szolgálatba kerülésétől a megsemmisüléséig a Főparancsnok ezzel a hajóval járta be a Királynő által kijelölt felderítendő területeket. Dorn hadművelet-1. Riválisok elleni csata. Michael rajtaütése.
Pusztulásának körülményei: Michael rajtaüt a laborjában kémkedő Trial-i vezetőségen és elpusztítja az őket odavivő hajót azaz a Trófeát.
Szolgálati idő: Az Alteran-Lidérc háború ötödik évtizedének végén állt a Flotta szolgálatába és három évvel Atlantisz újjáéledése után semmisült meg. Több mint tízezer évig repült a Flotta kötelékében

Azonosító:  Tolvaj
Típus: Cirkáló
Csatlakozás körülményei:  A hajót Amira szerezte mikor Rajtaütött  egy a Flotta territóriumán garázdálkodó fosztogató flottán A z ellenséges hajók közül csak ez az egy élte túl a csatát. A csata után a legénység csatlakozott a Flottához.
Bevetések:  A hajó a Fosztogatók likvidálásakor a Flotta ellen harcolt. Riválisok elleni csata. Replikátorok rajtaütése.
Pusztulásának körülményei:  A hajó a Michael által továbbfejlesztett hoff-szérum elterjedése nyomán újra fellángoló Belháborúkban pusztult el
Szolgálati idő:  Atlantisz legyőzését követő első évtizedben állt a Flotta szolgálatába és Atlantisz újjáéledése után négy évvel semmisült meg. Több mint tízezer évig repült a Flotta kötelékében.


Azonosító:  P4
Típus: Cirkáló
Csatlakozás körülményei: A Priméra és a Lázító királynő halála után a flottáikat Amira elosztotta a Szövetség megmaradt tagjai között. A Triali Flottához a Priméra Főkaptára és hat cirkálója került.
Bevetések: Replikátorok rajtaütése
Pusztulásának körülményei:  A hajó a Replikátorflotta Trial-nál történő felbukkanásakor kialakult csatában megsemmisült.
Szolgálati idő: Atlantisz legyőzése után ötezer-négyszáz évvel csatlakozott a Flottához és Atlantisz újjáéledése után négy évvel semmisült meg.


Azonosító: Merénylő
Típus: Kaptárhajó
Csatlakozás Körülményei:  A Flotta Űrhajógyárában épült, de sosem készülhetett el teljesen.
Bevetések:  Űrhajógyári csata.
Pusztulásának körülményei:  Mielőtt teljesen elkészülhetett volna, a Flotta Űrhajógyárát megtámadták. A csata megnyerésének egyetlen módja az építés alatt álló Kaptárhajó bombahordozóként való bevetése volt. A Főparancsnok feláldozta a hajót, hogy megszüntesse az ellenség majd kétszeres túlerejét.
Szolgálati idő: A hajót a pusztulása előtt tíz évvel kezdte építeni a Flotta, de energiahiány miatt a gyártást nagyon gyakran szüneteltetni kellett.  A hajó aktív szolgálata 12,5 perc volt.

Azonosító: Rivális
Típus: Kaptárhajó
Csatlakozás körülményei: A Riválisok elleni csata megnyerése után, a két ellenséges királynő halálával, Amira a Flotta szolgálatába állította a két ellenséges királynő két főkaptárát. A Rivális a Fosztogató királynő főkaptára volt.
Bevetések: Replikátorok rajtaütése
Pusztulásának körülményei:  A hajó a Replikátorflotta Trial-nál történő felbukkanásakor kialakult csatában megsemmisült.
Szolgálati idő: Atlantisz legyőzése után ötezer-négyszáz évvel csatlakozott a Flottához és Atlantisz újjáéledése után négy évvel semmisült meg.

Azonosító: Vetélytárs
Típus: Kaptárhajó
Csatlakozás körülményei: A Riválisok elleni csata megnyerése után, a két ellenséges királynő halálával, Amira a Flotta szolgálatába állította a két ellenséges királynő két főkaptárát. A Vetélytárs az ellenséges erősítésként érkezett flotta királynőjének főkaptára volt.
Bevetések: Replikátorok rajtaütése
Pusztulásának körülményei:  A hajó a Replikátorflotta Trial-nál történő felbukkanásakor kialakult csatában megsemmisült.
Szolgálati idő: Atlantisz legyőzése után ötezer-négyszáz évvel csatlakozott a Flottához és Atlantisz újjáéledése után négy évvel semmisült meg.


Azonosító: Priméra
Típus: Kaptárhajó
Csatlakozás körülményei: A Priméra és a Lázító királynő halála után a flottáikat Amira elosztotta a Szövetség megmaradt tagjai között. A Triali Flottához a Priméra Főkaptára és hat cirkálója került.
Bevetések: Replikátorok rajtaütése, Belháborúk.
Pusztulásának körülményei:  A hajó a Michael által továbbfejlesztett hoff-szérum elterjedése nyomán újra fellángoló Belháborúkban pusztult el
Szolgálati idő: Atlantisz legyőzése után ötezer-négyszáz évvel csatlakozott a Flottához és Atlantisz újjáéledése után öt évvel semmisült meg.

10 pont by Sam
« Utoljára szerkesztve: 2016.05.26. 06:48:29 írta Dorn Főparancsnok »

Dorn Főparancsnok

  • Vendég
Re:Dorn Főparancsnok
« Válasz #1 Dátum: 2016.04.21. 21:23:56 »
ADATLAP

Név:                                         Dorn
Kor:                                         10.000+
Faj:                                          Lidérc
Rang:                                       A Trial-i Szövetség Főparancsnoka
Tartózkodási hely:                 Pegazus galaxis/Trial csillagrendszer/Főkaptár
Beszélt nyelvek:                     Lidérc, Angol, Alapfokú Alteran
Képzettségek/képességek:  Lidérc technológia kiváló, mérnöki szintű ismerete. Alteran technológia alapfokú ismerete. Hímek között kimasló telepatikus erő. Kiváló helyzetfelismerő és
                                                                    probléma megoldó képesség, ebből fakadóan remek stratégiai érzék.
Ismert idegen fajok:              Replikátor, Alteran
Ismert világok:                        A Trial-i Priméra territóriumának minden bolygóján járt már. A Trial-i Szövetség territóriumán minden csillagrendszer koordinátája és leírása, valamint a Pegazus galaxis teljes csillagtérképe a fejében van.
Ismert karakterek:                  Amira Priméra
Tulajdonságok:                       Erő:, Ész:, Ügyesség:
Sérülések betegségek:           Királynőjének köszönhetően a hoff-vírusra immúnis.
Teljesített küldetések:           ----