Szerző Téma: Kollektíva  (Megtekintve 3620 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Merlin

  • Mesélő
  • 7. szint [280 kredit]
  • *****
  • Hozzászólások: 2 719
  • Tapasztalat: 1145
  • Kalandmester
Re:Kollektíva
« Válasz #15 Dátum: 2009.10.30. 14:31:13 »
Hirtelen hűvösség fogott el, és a vörös hajú fiú eltűnt. Összegubózva érezted magad, egy túl pici helyen. Aztán azt érezted, hogy egy nagyon szűk helyen akarnak kigyömöszölni egy nagyon szűk zsákból és ez rettenetesen fájt, olyannyira, hogy elájultál tőle.

//Folytatás: Tejútrendszer :: Föld :: Atlantisz :: [É] Ősi titkok tárhelye//

Nem elérhető Merlin

  • Mesélő
  • 7. szint [280 kredit]
  • *****
  • Hozzászólások: 2 719
  • Tapasztalat: 1145
  • Kalandmester
Re:Kollektíva
« Válasz #16 Dátum: 2010.09.05. 10:29:03 »
Anubis

Egy szabad kört kapsz. Ez azt jelenti, hogy nincs mesélői befolyás ebben a körben. Arra kérlek, hogy írd le, milyennek jelenik meg neked a Kollektíva. Mit csinálsz mikor megérkezel oda, stb. Rád bízom. Egy dolgot kérek. Ne irányítsd az Ősöket. Nem informálnak semmiről.

Nem elérhető Anubis

  • Félig felemelkedett, Very Evil Főmonster
  • Goa'uld
  • 1. szint [10 kredit]
  • Hozzászólások: 34
  • Tapasztalat: 138
  • A Galaxis (szerény) Főistene
  • Csapat: GOA-1 :)
  • Karakterlap: A főisten
  • Rang: Egó-király
Re:Kollektíva
« Válasz #17 Dátum: 2010.09.08. 20:40:13 »
Jim egy hosszú folyosó elején állt. Hátranézett, hiszen határozottan emlékezett rá, hogy belépett egy kétszárnyú, vasalt faajtón, de azt nem, csupán sötét ürességet látott a tér azon részén, így levonta a konklúziót azt illetően, hogy merre kell tovább haladnia.
Vörös szőnyeg mutatta az utat és hamarosan láng gyulladt a gázlámpákban, melyek a folyosó fehérre meszelt, bár kissé megfakult falait tarkították néhány szépen megmunkált, aranykeretes, fekete-fehér kép társaságában. A felemelkedett lény lassan haladt tovább, mert ahogyan felmérte, hosszúnak ígérkezett sétája - mondhatni végeláthatatlannak.
Néhány lépés után megállt az egyik vizuális díszítőelemnél, hogy jobban szemügyre vehesse. Egy általa ismeretlen tauri-szerű életforma képviselőit ábrázolta és ahogyan nézte, azok mozogni, beszélni kezdtek, de az ősök nyelvét használták. Először a goa'uld kivetülése nem értette, miről folyik csevelyük, de hamarost ráébredt, hogy egy fikcionális történet előadását szemlélheti - ilyen szórakoztatásban neki is volt része még több évezreddel korábban.
Tekintetét levette a képről, mire a jelenet tovasiklott elméjéből, de a folyosó, melyen ekkor állt, jóval beláthatóbbnak tűnt. Néhány méterre tőle egy kisebb kuckó helyezkedett el, mintegy ellenőrzésképpen a folyosó végén álló ajtóhoz. Jim elindult és az odabent pislákoló fény mellett ülő kék mellényt, nadrágot és fehér inget viselő férfi biccentett felé, ahogyan elhaladt a kuckó mellett, majd a benti vissza is tért egy megnyűtt újság olvasásához.

A testes férfi kinyitotta a díszesebb ajtót és belépve egy meglehetősen nagy terembe érkezett. A világításért szintén gázégők feleltek, azonban nagy, csillárszerű testekbe voltak rendezve. Beljebb lépve láthatta, hogy mindenfelé vörösen párnázott ülőalkalmatosságok vannak, míg a terem elejéből a lámpákat túlszárnyaló világosságot árasztott egy fehéres felület.
Jim folytatta útját a helység eleje felé, miközben több alakot is látott, akik mind a vásznat figyelték és ügyet sem vetettek érkezésére. Volt köztük fekete, fehér, az öltözékük is teljesen eltérő volt - nem mindegyikük volt olyan jól öltözött, mint az egykori goa'uld, akinek hájas testét most fekete öltöny és fehér ing takarta, sőt, még sétapálca, zsebóra, gyűrűk és egyéb kiegészítők is megtalálhatóak voltak nála.
Közelebb érve a fénylő felülethez Jim már kivehette, hogy az valóban egy vászon, de nem egy filmet, hanem több százezer apró mozgóképet vetítettek rá. Amikor minderre rájött, észbekapott: egy vetítőhelységben lehetett és gondolatai között már fel is ötlött az ő ülőalkalmatosságának helye, mely a 6. sor 1. széke volt.
Odalépett a meghatározott helyre és egyáltalán nem is furcsállotta, hogy ebben a sorban csupán egyetlen, jóval nagyobb, támlás, karfás, végig vörös kárpittal párnázott fotel volt, pontosan középen.
Helyet foglalt és ő maga is elkezdett a vetített mozgóképekkel foglalkozni. Kinézett magának egyet, teljesen ráfókuszált és elméje azonnal befogadta a részleteket - éppen saját teremtményét látta, amint a Ba'al testtel együtt a hipertérben a Tartharos felé halad a kis mentőkabinban. Rövid időn belül rájött, hogy a világmindenség rengeteg pontjáról volt itt információ, hogy a Többiek megfigyelhessék a történéseket.

~ Mindez nagyszerű, azonban így, hogy csak nézik, mint a cselekvésképtelen retardáltak, semmit sem ér. Azonban nekem jól esne egy kis harapnivaló. ~

Amint erre gondolt, valahonnan a hátsó sorok közül meghallotta egy fém büféskocsi kerekeinek halk csikorgását. Hátrafordult és intett, nem törődve a részletekkel, mert tudta, mi fog történni.
A következő pillanatban egy vöröses hajú, magas, szintén kék-fehérbe öltözött nő már ott is állt mellette a kocsi kíséretében.

- Egy nagy popcornt, meg valami édeset kérek mellé inni, azt rád bízom. Lepd meg valamivel az ízlelőcsatornámat, Oma. - dirigált Jim vigyorogva, miközben a nő a piszkálódását szó nélkül tűrve kiszolgálta.
- Kicsit jobban is vigyázhattál volna, megégett a kukorica. - folytatta az egykori goa'uld, de a másik felemelkedett újfent nem szólt vissza és kisvártatva tovább is állt.

~ Micsoda unalmas alakok egytől-egyig - olyannyira, hogy elveszik a kedvem az evéstől. ~

- Van itt egyáltalán valaki, aki hajlandó kilépni a burokból - amit mellesleg magának kreált - és szeretne szórakozni egy kicsit? - kiáltott fel két marék popcorn egyszerre történő befalása közben. - Ugyan, ne csináljátok már! Nem fogadtatok némaságot, sem örök unalomban tespedést. - tette még hozzá, és ivott néhány kortyot az italból, amit a büféstől kapott, majd fanyar kifejezés jelent meg az arcán.

~ Tonic. Tudhattam volna. Miért mondtam, hogy édeset kérek?! ~

Nem elérhető Merlin

  • Mesélő
  • 7. szint [280 kredit]
  • *****
  • Hozzászólások: 2 719
  • Tapasztalat: 1145
  • Kalandmester
Re:Kollektíva
« Válasz #18 Dátum: 2010.09.14. 16:13:56 »
Anubis

Az Ősök semmit sem reagáltak egyetlen szavadra sem, mindenki csak a kivetítőt nézte. Viszont valami feltűnt a szemed sarkából. Oma és egy másik Ős elmélyülten beszélgettek valamiről. Nagyon úgy látszott, hogy fontos dologról lehet szó. De sajnos ilyen távolságból még te sem tudhattad meg, hogy miről folyik a diskurzus.

Nem elérhető Anubis

  • Félig felemelkedett, Very Evil Főmonster
  • Goa'uld
  • 1. szint [10 kredit]
  • Hozzászólások: 34
  • Tapasztalat: 138
  • A Galaxis (szerény) Főistene
  • Csapat: GOA-1 :)
  • Karakterlap: A főisten
  • Rang: Egó-király
Re:Kollektíva
« Válasz #19 Dátum: 2010.09.28. 23:23:10 »
Jim azonnal felfigyelt az unalmas egyhangúságban a beszélgetésre, mely Oma és egy másik ős között játszódott le és nem volt rest felkelni és megközelíteni őket, hiszen kevéssé érdekelte a be nem avatkozással és filmnézéssel egybekötött buli, melynél számára egy dögkút is élettel telibb lett volna.

Amennyiben a beszélgető páros nem rebben szét érkezésére, csatlakozik hozzájuk és széles vigyorral az arcán pillant Omára.

- Remélem nem feszélyez a jelenlétem. - mondja. - Kezdem halálra unni magamat - természetesen csak képletesen - tehát ha éppen extrém izgalmak kitárgyalását folytatjátok, midnenképp avassatok be. - folytatja konstans vigyorral ábrázatán.

Nem elérhető Merlin

  • Mesélő
  • 7. szint [280 kredit]
  • *****
  • Hozzászólások: 2 719
  • Tapasztalat: 1145
  • Kalandmester
Re:Kollektíva
« Válasz #20 Dátum: 2010.10.03. 10:47:18 »
Anubis

A két Ős nem, hogy nem rebbent szét az érkezésedre, de úgy tűnt mintha számítottak volna a feltűnésedre.
 - Helló, Anubis - köszönt a férfi, míg Oma csak biccentett. - Számítottuk, rá, hogy idejössz. De sajnálattal kell közölnöm, hogy nem tartozik rád a dolog, amelyről beszélgettünk - magyarázta az Ős.
Ebben a pillanatban egy olyan valaki tűnt fel, akire nem számítottál. Janus volt. Az Atlantiszi tudós, akiről úgy hírlett, hogy meghalt, de ezek szerint, talán mégsem teljesen.
 - Üdv, Anubis. Sokat hallottam Rólad. Túl sokat - köszöntött az Ős, majd Oma és a másik férfi felé fordult. - Mehetünk? - kérdezte, majd miután a két társa egy bólintással jelezte, hogy igen, mind a hárman kisétáltak a teremből.

Janus: